A szemembe nézet és megfogta a kezem. Még hajnali 5 sem volt, mikor Samnek indulnia kellet a családjával. Nem mennek messze csak Amerika szinte másik végébe. Egy vagy két hétig nem fogom látni a lányt akivel 2 hónapja járok. Nagyon szeretem őt. De elkell engednem és megegyeztünk hogy telefonálni fogunk egymásnak. Sajnos akármennyire is szeretem nem akartam hogy mi közbe az egyik kedvenc hobbiját a síelést űzi rajtam járjon az esze, így megpróbáltam a legkevésbé észre vehetően tettetni eljövendő hiányát. Arra gondoltam hogy csak pár napra megy, semmi különös. Csókot lehelt ajkamra, és hátat fordult. Én csak mosolyogok, és integetek neki. Kinyitja a hátsó ajtót, és utoljára vissza néz. Elmosolyodik, és integet egy kicsit de be kell ülnie a kocsiba. A kocsi elindult. A kipufogója füstöt lövell ki magából és lassan eldördül. Egyre gyorsul, amíg be nem kanyarodik az egyik utcába ahonnan már nem látom. Lehuppanok a köre, és csak nézek oda ahol még fél perce a kocsi állt. Hirtelen hangokat hallok ideje odébb állnom. Felülök a robogómra, és elindulok. Igen, kaptam egy robogót, mivel az egyik volt barátom családja azt mondta legyen az enyém. Nagyon nem akartam elfogadni, de mikor sírva fakadt az anyja a volt barátomnak, nem mondhattam nemet. A robogó gyorsabb volt mint egy átlagos ilyen típus mert a lány bátya fel tuningolta egy kicsit. A sötét utca lámpájának lágy fényével beborított aszfaltját hirtelen erősebb lámpa világította be a robogóm részéről. Hihetetlen mennyire kihalt még a város, senki nem gondolná. Korán van még bejárom a várost inkább. Hatalmas úton csörtettek végig. Egy lélek se van az úton. Mire elérek a Hősök terére az ég egyre világosodik, és a házak ablakából is egyre gyakoribb a benti lámpák fénye. Trolibusz szeli át előttem az utat. Hangos, és világos. A híd felé veszem az irányt. Míg megyek unalmas utakon, házakkal közül véve, elmélkedem az élet körforgásáról. Járókelők kerülnek elő a forgalmasabb tereken, csomópontokon. Hamarosan teljesen feléled a város. Mikor a hídhoz érek, az égbolt szinte kék, az alján a nap sárga fényével, ami egyre följebb halad. A hídon leszállok a robogóról, elő veszem a 3 alma egyikét amit Sam rásózott, és leülök a híd szélére. Hatalmas hajó halad át a híd alatt, és jön ki alattam. Turisták integetnek fel, én meg vissza rájuk. Nincs sok turista mert a többség még alszik, gondolom. Az este végkép felszállt, a nap kékre színezte az eget, a harmat kezdett felszívódni, a város éledezni. Harapásról harapásra, kelnek az emberek, hagyják el a meleg ágy biztonságát, felejtik el az álmaikat, vagy nem, és kezdik el a mindennapi reggeli rutint. Mosakodás, felöltözés, össze készülés, tömegben tömörgés, rideg munkahelyükön vagy osztálytermükben kezdik felfogni, kezdődik a nap.
Megdörzsöli a szemét, és megkérdi miért hagytam el a meleg ágyam, siettem végig a nyirkos városon, és érkeztem be a munkahelyemre. Ez a mai társadalom? Ebben a felfogásban igen. Viszont ha az osztályban, vagy a munkahelyünkön van egy nő vagy egy férfi, akibe különös némelyek szerint kémiai másik szerint emberi lelki érzést, a szerelmet, érezzük akár a látványa is felvidíthatja a reggeli csalódottságot. Vagy épp hogy lelombozhat, ha azt gondoljuk úgyse jönne össze, így csak megbújunk, várunk hogy kezdeményezzen. Na ez a rossz. Ezt ne tegyük, legyünk hálásak hogy látjuk őt, és kezdj egy beszélgetést vele.
Elmosolyodom mire végzek a gondolat menetemmel. Le kéne írnom, milyen jó könyvet tudnék írni a majomszabású Homo Sapiens Sapiensről. Miután az alanyunk beért a munkahelyére odasétál hozzá a Főnök, vagy egy idegesítő munkatárs. Igen a Főnök, nagy F-fel. Az iskolában ez lehet a tanár, egy idegesítő idióta vagy csak egy beképzelt állat. Az érdekes hogy míg itt a tanár lehet a Főnök, de lehet mind a 3 felsorolt faj az „idegesítő munkatárs” . Egy lányt látok meg a szemem sarkából közeledni. Teljesen kizökkent, ahogy hosszú barna haját fújja a szél, kék szeme meg felém ragyog, és leül mellém.
- Szia. Mit csinálsz? – kérdezi gyermeteg és kíváncsi hangon.
- Azon gondolkozok, mi az idegesítőbb az idióta osztálytárs vagy a beképzelt állat? – mondtam majdnem nevetve. A lány elnevette magát.
- Hát nem tudom. Esetleg az idióta, bár attól függ a beképzelt foglalkozik e veled. Ha igen akkor az a rosszabb.
- Na ja. Egyébként mi a neved? – kérdeztem
- Allie. És neked?
- Alex. Alex Middleton…
- Sok ilyen gondolkodni valód van? – vágott közbe a bemutatkozásomba.
- Igen. Nem nagyon van kivel tudnék együtt gondolkodni. Van testvéred?
- Igen, Ő 12 éves, és Carol a neve, és neked?
- Nekem nincs. Egyke vagyok…
- És szingli is? – vágott megint a szavamba
- Nem – rövid szünetet tartottam, meginogtam, biztos e hogy járunk e még. – Van barátnőm, csak épp úton van Amerika másik felébe.
- Mit csinálni?
- Síelni – mosolyodtam el.
- Uh az jó dolog. Leszünk barátok? – ilyen kérdést sem hallottam már 6-8 éves korrom óta, meg is lepett. Mondjuk Allie tényleg hasonlított egy gyerekre ruházata alapján. Vagy gyerekre vagy mintha most mászott volna elő egy cukor automatából. Nagyon aranyos is volt így illet a cukor hasonlat. Zöld- Fehér csíkos pulcsija a hasa legtetéig ért, alatta piros póló volt, és egyébként egy kék farmer a hosszú lábain. Szőke haja kikukucskált a Baseball sapkája alól egy nagyon kicsi lófarokban. Maximum vállig érő haja lehetett.
- öö, igen persze – válaszoltam enyhén zavarba, nem igazán tudtam mit válaszoljak, nehogy rosszat mondjak.
- Szuper. – válaszolta irtó gyorsan. – nos elmegyünk valahova?
- Ahogy gondolod. Amúgy hova?
- Gyere.
- Inkább te gyere. – és intettem a robogó felé.
- Hupsz, az tényleg lehet hogy kényelmesebb.
- Na igen. – oda sétáltam a robogóhoz, és elővettem még egy sisakot. Nos a kicsit feltuningolta az azt jelenti hogy
- Merre menjünk? – kérdeztem ordítva a sisakon át.
- Nincs GPS-ed? – ordított a fülembe. De jelen esetben nem zavart. Hátra adtam neki a GPS-t. Viszonylag gyorsan vissza is adta egy céllal beprogramozva. Én engedelmesen, és jó gyorsan követtem a cél útvonalát. Allie nagyon élvezte mikor autók mellet szórósan elszlalomoztunk, főleg mikor az autó Audi, BMW, vagy Porsche volt. Mindig nevettet. A célt 30 perc múlva elértük és kirajzolódott előttem hova is megyünk, bár már 10 perc után sejtettem. Egy hatalmas pláza volt az úti célunk. Nem úgy tűnt hogy Allie nagy shoppingolos pláza picsa lenne, vagy ha igen, akkor borzalmas ízléssel. Fent leparkoltunk, és besétáltunk a plázába, ő elöl ment szinte ugrálva örömébe. Ami viszont a legjobban meglepett hogy a Media Marktba sétált be. Én egyre szorosabban követtem. Egy srác mögé állt be, aki épp autó versenyzett a kiállított XBOX 360-on. Allie a srác mellé állt és elkezdte igazgatni a képzeletbeli melltartóját, és nyaldosni az ajkát. A srác először nem törődött Allie sajátos viselkedésével aztán a szeme sarkából. Egyre hosszabb részletekben pillantott rá, mígnem egyre többször sodródott ki a pályáról, aztán feladta és odébb állt. Én nyúltam volna a konzolért, és kezdtem volna köszönömöt mondani, mire hirtelen ő bele botlottam, mivel szélsebesen rávetette magát. RESTART. Jelölte ki a főmenüben. Legelőször a képernyőt néztem ahogy Allie egyre csak tolja le a kocsikat, és törekszik az első helyre közben vicces mondatokat kreálva. Aztán befordultam ahol előbb ő csábította el a srácot, mert kíváncsi voltam az arcára. Valami hihetetlen volt ahogy nyújtott nyelvel facsart tekintettel, össze aszott arccal, irányítja a kis Citroen rally autót. Csak bámultam őt és el is feledkeztem róla, hogy ő is látja hogy bámulom.
- Hahó. – szólalt meg, de semmi reagálás. – Alex! Itt vagy? Azt mondtad van barátnőd. Akkor miért bámulsz?
- Ja. – tértem vissza, de még nem teljesen ép elmével. – Csak olyan aranyos vagy.
Allie nagyon furcsán nézet rám mire leesetett hogy mit is mondtam.
- Oh, nos ebből már nem jövök ki jól igaz? – Allie meg szorgosan bólogatott.
- Nyugi nem mondom el senkinek. – megkönnyebbültem és körbe néztem. 5 fiú állt a közelbe mind Alliet nézte. Allie hirtelen kiborult. – ez a játék szaaarrr. – Igaza is volt mellesleg.
Odébb sétált ahol Call Of Duty 6ot játszottak és várt. Egy nagyon csúnya srác állt egyedül és nyomta single playerben. Allie odaállt mellé.
- Ha megöllek a játékban 5ször, míg te nem többször mint 2szer akkor átadod. Áll az alku?
- Lazán. – válaszolta a srác, és maga mellé engedte. Átállították 2 képernyős módra, és készen álltak. – várj mit kapok ha nyerek.
- Azt csinálsz velem amit akarsz 6 órán át.
- Bármit?
- Igen. – válaszolt és fel sóhajtott.
- Rendben – és megnyomta az indítás gombot. Allie először a fal mögé bujt be, míg a srác nem tudta, besétált a szobába, és golyózuhanyt kapott a hátába. Másodikra Allie egy LMG avagy Nehéz gépfegyverrel indult a srácnak. Mikor össze találkoztak a srác Uzival fogadta, de szinte egy se találta el az ugráló LMG-s csajt azaz Alliet. Allie viszont eltalálta a srácot, így megint meghalt. A következő körben Allie halt meg 2 méterről rakétától. A következőben, mind a ketten rakétákat lövöldöztek és Allie már megint megölte a srácot. Még kétszer megölte a srácot, és egyszer pedig magát is mert sikerült egy C4essel felrobbantania magát, miközben a srácot is. Hihetetlen lány, különc, gyerek, szép, vicces. Még folytatjuk…
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.