Teljesen magamba estem. Nem találom magam, a sötét szobába ülöd, átkarolva a térdem, eltemetve az arcom. Nem tudok rendes posztot írni. Elszállt az életkedvem. Fogok még helyzetjelentéseket írni. Akár tetszik akár nem. Csak leírom, és reménykedem, hogy valaki elolvassa, és segít. Kérlek, ne hagyatok egyedül.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.